Pécsi Nemzeti Színház

A Szinhaz tortenete Pecsett az 1800-as evek kozepen csaknem minden nemzetiseg megtalalhato volt. Magyarok, nemetek, bosnyakok, szerbek, horvatok, osztrakok, csehek, morvak, olaszok eltek itt egyutt bekeben, egyetertesben. Az evszazados egyuttlet alatt kevereknyelvet alakitottak ki, s ebbe a Babelbe csoppentek a szineszek, akik az irodalmi nyelvet hoztak magukkal, a tiszta nemetet es a magyart. Ekkortol valt rendszeresse a szinieloadasok tartasa itt a Mecsekaljan. A pecsi szinjatszas a magyar szinhazi kultura egyik jelentos videki centrumava valt. A varos nagyobb tanctermeiben, elokelo polgarhazaiban, fogadokban, kavehazakban nyujtottak fellepesi lehetoseget a komediasoknak. Ismert jatszohely volt pl. az "Elefantos Haz", de a tettyei kisszinpadon is megfordultak a nagy nepszerusegnek orvendo, vandor szintarsulatok. A varos lakossaga nagyon szeretett volna egy koszinhazat, allando tarsulattal, vagytak egy rendszeres muveszi elmenyt nyujto teatrum utan, mely lehetoseget nyujthat barati tarsasagok talalkozasara is. Pecs varos kozgyulese felallitott egy Szinugyi Bizottsagot, melynek feladata a szinhaz epitesi telkenek kijelolese volt, s valasztasuk a jelenlegi Szinhaz terre esett, ahol abban az idoben katonai csapatkorhaz allt. Ebben az idoszakban kb. 1840-tol epultek fel a varos fontos intezmenyei, hivatalai, koz- es magancelu lakoepuletei, s Pecs mai arculatat zomeben az akkor zajlo epitkezesek kovetkezteben nyerte el. A Szinugyi Bizottsag elnokenek az akkori polgarmestert, Aidinger Janost valasztottak, aki megszavaztatta a megyei potado kiveteset a szinhaz koltsegeinek fedezesere. 1890 majusaban a bizottsag orszagos tervpalyazatot hirdetett. A palyazatot a vilaghiru Lang Adolf es Steinhardt Antal tervezoparos nyerte meg, akik a hires Felmer-Helmer epiteszparossal a kozgyules altal megszavazott 10.000, - Ft-tal neki is kezdtek az epitkezesnek.